Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
`The salm of Dauid, whanne he fledde fro the face of Absolon, his sone. Lord, whi ben thei multiplied that disturblen me?
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
many men rysen ayens me. Many men seien of my soule, Noon helthe is to hym in his God.
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But thou, Lord, art myn vptakere; my glorye, and enhaunsyng myn heed.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
With my vois Y criede to the Lord; and he herde me fro his hooli hil.
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I slepte, and `was quenchid, and Y roos vp; for the Lord resseyuede me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I schal not drede thousyndis of puple cumpassynge me; Lord, rise thou vp; my God, make thou me saaf.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
For thou hast smyte alle men beynge aduersaries to me with out cause; thou hast al to-broke the teeth of synneris.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Helthe is of the Lord; and thi blessyng, Lord, is on thi puple.
