Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
A Psalm of David, when he fled from Absalom his son. LORD, how are mine adversaries increased! many are they that rise up against me.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Many there be which say of my soul, There is no help for him in God. (Selah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But thou, O LORD, art a shield about me; my glory, and the lifter up of mine head.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
I cry unto the LORD with my voice, and he answereth me out of his holy hill. (Selah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I laid me down and slept; I awaked; for the LORD sustaineth me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I will not be afraid of ten thousands of the people, that have set themselves against me round about.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Arise, O LORD; save me, O my God: for thou hast smitten all mine enemies upon the cheek bone; thou hast broken the teeth of the wicked.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Salvation belongeth unto the LORD: thy blessing be upon thy people. (Selah)
