< Zsoltárok 3 >
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
A psalm of David, when he fled from his son Absalom. How many, Lord, are my foes! Those who rise up against me are many.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Many are those who say of me, ‘There is no help for him in his God.’ (Selah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But you, Lord, are shield about me, my glory, who lifts up my head.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
When loudly I call to the Lord, from his holy hill he gives answer. (Selah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I laid down and slept: now I wake, for the Lord sustains me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I fear not the myriads of people who beset me on every side.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Arise, Lord: save me, my God, who strikes all my foes on the cheek, and shatters the teeth of the wicked.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Victory belongs to the Lord: let your blessing descend on your people. (Selah)