Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
“A Psalm of David, when he fled from his son Absalom.” How many, O LORD, are mine enemies! How many are they who rise up against me!
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
How many are they who say of me, “There is no help for him with God”! (Pause)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But thou, O LORD! art my shield, My glory, and the lifter-up of my head.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
I call upon the LORD with my voice, And he heareth me from his holy hill. (Pause)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I lay me down and sleep; I awake, for the LORD sustaineth me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I will not fear the ten thousands of people Who on every side set themselves against me.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Arise, O LORD! Save me, O my God! For thou smitest the cheek of all my enemies; Thou breakest the teeth of the wicked.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Deliverance cometh from the LORD: May thy blessing be with thy people! (Pause)
