Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
“A psalm of David, when he fled from before Abshalom his son.” Lord, how numerous are my assailants! how many, that rise up against me!
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Many say of my soul, There is no help for him with God. (Selah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But thou, O Lord, art a shield around me, my glory, and he that lifteth up my head.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
With my voice I call unto the Lord, and he answereth me out of his holy mountain. (Selah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I laid myself down and slept: I awoke; for the Lord sustaineth me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I will not be afraid of ten thousands of people, that have placed themselves round about against me.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Arise, O Lord, help me, O my God; for thou smitest all my enemies upon the cheek bone: the teeth of the wicked dost thou break.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Salvation belongeth unto the Lord: thy blessing be upon thy people. (Selah)
