Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
A Psalme of Dauid, when he fled from his sonne Absalom. Lord, howe are mine aduersaries increased? howe many rise against me?
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Many say to my soule, There is no helpe for him in God. (Selah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But thou Lord art a buckler for me: my glory, and the lifter vp of mine head.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
I did call vnto the Lord with my voyce, and he heard me out of his holy mountaine. (Selah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I layed me downe and slept, and rose vp againe: for the Lord susteined me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I will not be afrayde for ten thousand of the people, that should beset me round about.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
O Lord, arise: helpe me, my God: for thou hast smitten all mine enemies vpon the cheeke bone: thou hast broken the teeth of the wicked.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Saluation belongeth vnto the Lord, and thy blessing is vpon thy people. (Selah)
