< Zsoltárok 3 >
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Ang salmo ni David, sa pag-ikyas niya gikan ni Absalom ang iyang anak nga lalaki. O Yahweh, pagkadaghan sa akong mga kaaway! Daghan ang nakigbatok na kanako.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Daghan ang nagsulti mahitungod kanako, “Walay tabang alang kaniya gikan sa Dios.” (Sela)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Apan ikaw, O Yahweh, mao ang taming nga naglibot kanako, ang akong himaya, ug ang nagpahangad sa akong ulo.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Nagtuaw ako kang Yahweh, ug gitubag niya ako gikan sa iyang balaang bungtod. (Sela)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Mihigda ako ug nakatulog; nakamata ako, kay si Yahweh nanalipod kanako.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Dili ako mahadlok sa daghang mga tawo nga nag-andam sa ilang kaugalingon sa pagpakigbatok kanako sa matag bahin.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Barog, O Yahweh! Luwasa ako, akong Dios! Kay pagasagpaon mo ang tanan kong mga kaaway; pagapudpuron mo ang mga ngipon sa mga daotan.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Ang kaluwasan naggikan kang Yahweh. Hinaot nga ang imong mga panalangin maanaa sa imong katawhan. (Sela)