Zsoltárok 29

1 Dávid zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet!

Dajajte Gospodu, oh vi mogočni, dajajte Gospodu slavo in moč.

2 Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.

Dajajte Gospodu slavo, primerno njegovemu imenu, obožujte Gospoda v lepoti svetosti.

3 Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.

Glas Gospodov je nad vodami. Bog slave grmi. Gospod je nad mnogimi vodami.

4 Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges.

Glas Gospodov je močan, glas Gospodov je poln veličanstva.

5 Az Úr szava czédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon czédrusait is.

Glas Gospodov lomi cedre, da, Gospod lomi libanonske cedre.

6 És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.

Dela jih tudi, da poskakujejo kakor tele, Libanon in Sirjón kakor mlad samorog.

7 Az Úr szava tűzlángokat szór.

Glas Gospodov razdeljuje plamene ognja.

8 Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját.

Glas Gospodov trese divjino, Gospod trese kadéško divjino.

9 Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső!

Glas Gospodov dela košutam, da povržejo in odkriva gozdove. V njegovem templju vsakdo govori o njegovi slavi.

10 Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

Gospod sedi na potopu, da, Gospod sedi, Kralj na veke.

11 Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel.

Gospod bo dal svojemu ljudstvu moč, Gospod bo svoje ljudstvo blagoslovil z mirom.