Zsoltárok 29

1 Dávid zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet!

Zsoltár Dávidtól. Adjatok az Örökkévalónak, istenfiak ti, adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és hatalmat!

2 Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.

Adjátok az Örökkévalónak neve dicsőségét, boruljatok le az Örökkévaló előtt szent díszben!

3 Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.

Az Örökkévaló hangja a vizek fölött: a dicsőség istene mennydörög, az Örökkévaló nagy vizek fölött.

4 Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges.

Az Örökkévaló hangja erővel, az Örökkévaló hangja díszszel;

5 Az Úr szava czédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon czédrusait is.

az Örökkévaló hangja czédrusokat tör, összetörte az Örökkévaló a Libánon czédrusait;

6 És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.

szökdeltette őket, mint a borjú, a Libánont és Szirjónt, mint a reémek fia.

7 Az Úr szava tűzlángokat szór.

az Örökkévaló hangja tűzlángokat hasít.

8 Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját.

Az Örökkévaló hangja megreszketteti a pusztát, megreszketteti a Örökkévaló Kádés pusztáját.

9 Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső!

Az Örökkévaló hangja szarvasünőket vajudtat és lehánt erdőket – templomában pedig mindnyája szól: Dicsőség!

10 Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

Az Örökkévaló a vízözönkor trónra űlt, űl is az Örökkévaló mint király örökké.

11 Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel.

Az Örökkévaló hatalmat adjon népének, az Örökkévaló áldja meg népét békével.