Zsoltárok 28

1 Dávidé. Hozzád kiáltok, Uram, én szirtem; ne fordulj el szótlanul tőlem, hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló.

En Psalm Davids. När jag ropar till dig, Herre, min tröst, så tig mig icke; på det, när du tiger, jag icke varder dem lik, som i kulona fara.

2 Halld meg esedezéseimnek szavát, mikor kiáltok hozzád, és mikor felemelem kezeimet a te szentséged lakhelye felé.

Hör mine böns röst, när jag ropar till dig; när jag upplyfter mina händer till din helga chor.

3 Ne számlálj engem a hitetlenek és gonosztevők közé, a kik békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szívökben.

Drag mig icke bort ibland de ogudaktiga, och ibland de ogerningsmän, som vänliga tala med sin nästa, och hafva ondt i hjertat.

4 Fizess meg nékik az ő cselekedeteik és igyekezetök rosszasága szerint; kezök munkája szerint fizess meg nékik; add meg nékik jutalmukat!

Gif dem efter sina gerningar, och efter sitt onda väsende; gif dem efter sina händers verk; betala dem det de förtjent hafva.

5 Minthogy nem figyelnek az Úr cselekedeteire és kezének munkáira, lerontja őket és föl nem építi őket.

Ty de vilja icke akta uppå Herrans gerningar, eller uppå hans händers verk; derföre skall han nederslå, och icke uppbygga dem.

6 Áldott az Úr, hogy meghallgatta esedezéseimnek szavát.

Lofvad vare Herran; ty han hafver hört mine böns röst.

7 Az Úr az én erőm és paizsom, ő benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem őt.

Herren är min starkhet, och min sköld; uppå honom hoppades mitt hjerta, och mig är hulpet; och mitt hjerta är gladt, och jag vill tacka honom med mine viso.

8 Az Úr az ő népének ereje, és az ő fölkentjének megtartó erőssége.

Herren är deras starkhet; han är den starke, som sin smorda hjelper.

9 Tartsd meg a te népedet és áldd meg a te örökségedet, legeltesd és magasztald fel őket mindörökké!

Hjelp ditt folk, och välsigna ditt arf, och föd dem, och upphöj dem till evig tid.