Zsoltárok 27
1 Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
[A Psalm] of David. The LORD is my light and my salvation; whom shall I fear? the LORD is the strength of my life; of whom shall I be afraid?
2 Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim – ők botlanak meg és hullanak el.
When evil-doers came upon me to eat up my flesh, [even] mine adversaries and my foes, they stumbled and fell.
3 Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
Though an host should encamp against me, my heart shall not fear: though war should rise against me, even then will I be confident.
4 Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
One thing have I asked of the LORD, that will I seek after; that I may dwell in the house of the LORD all the days of my life, to behold the beauty of the LORD, and to inquire in his temple.
5 Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
For in the day of trouble he shall keep me secretly in his pavilion: in the covert of his tabernacle shall he hide me; he shall lift me up upon a rock.
6 Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
And now shall mine head be lifted up above mine enemies round about me; and I will offer in his tabernacle sacrifices of joy; I will sing, yea, I will sing praises unto the LORD.
7 Halld meg, Uram, hangomat – hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
Hear, O LORD, when I cry with my voice: have mercy also upon me, and answer me.
8 Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
[When thou saidst], Seek ye my face; my heart said unto thee, Thy face, LORD, will I seek.
9 Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
Hide not thy face from me; put not thy servant away in anger: thou hast been my help; cast me not off, neither forsake me, O God of my salvation.
10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
For my father and my mother have forsaken me, but the LORD will take me up.
11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
Teach me thy way, O LORD; and lead me in a plain path, because of mine enemies.
12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
Deliver me not over unto the will of mine adversaries: for false witnesses are risen up against me, and such as breathe out cruelty.
13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
[I had fainted], unless I had believed to see the goodness of the LORD in the land of the living.
14 Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
Wait on the LORD: be strong, and let thine heart take courage; yea, wait thou on the LORD.
