< Zsoltárok 26 >
1 Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.
Av David. Skaffa mig rätt, HERRE, ty jag vandrar i ostrafflighet, och jag förtröstar på HERREN utan att vackla.
2 Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.
Pröva mig, HERRE, och försök mig; rannsaka mina njurar och mitt hjärta.
3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.
Ty din nåd är inför mina ögon, och jag vandrar i din sanning.
4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.
Jag sitter icke hos lögnens män, och med hycklare har jag icke min umgängelse.
5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.
Jag hatar de ondas församling, och hos de ogudaktiga sitter jag icke.
6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!
Jag tvår mina händer i oskuld, och kring ditt altare, HERRE, vill jag vandra,
7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.
för att höja min röst till tacksägelse och förtälja alla dina under.
8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.
HERRE, jag har din boning kär och den plats där din härlighet bor.
9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,
Ryck icke min själ bort med syndare, icke mitt liv med de blodgiriga,
10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.
i vilkas händer är skändlighet, och vilkas högra hand är full av mutor.
11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.
Jag vandrar ju i ostrafflighet; förlossa mig och var mig nådig.
12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.
Ja, min fot står på jämn mark; i församlingarna skall jag lova HERREN.