Zsoltárok 26

1 Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

Av David. Hjelp mig til min rett, Herre! for jeg har vandret i min uskyld, og på Herren stoler jeg uten å vakle.

2 Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

Prøv mig, Herre, og gransk mig, ransak mine nyrer og mitt hjerte!

3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

For din miskunnhet er for mine øine, og jeg vandrer i din trofasthet.

4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

Jeg sitter ikke hos løgnere og kommer ikke sammen med listige folk.

5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Jeg hater de ondes forsamling og sitter ikke hos de ugudelige.

6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

Jeg tvetter mine hender i uskyld og vil gjerne ferdes om ditt alter, Herre,

7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

for å synge med lovsangs røst og fortelle alle dine undergjerninger.

8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

Herre, jeg elsker ditt huses bolig, det sted hvor din herlighet bor.

9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

Rykk ikke min sjel bort med syndere eller mitt liv med blodgjerrige menn,

10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

som har skam i sine hender og sin høire hånd full av bestikkelse!

11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

Men jeg vandrer i min uskyld; forløs mig og vær mig nådig!

12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.

Min fot står på jevn jord; i forsamlingene skal jeg love Herren.