Zsoltárok 26

1 Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

Dāvida dziesma. Kungs, spried man tiesu, jo es staigāju savā sirds skaidrībā un paļaujos uz To Kungu - es nešaubīšos.

2 Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

Pārbaudi mani, Kungs, un izmeklē mani, izlūko manas īkstis un manu sirdi.

3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

Jo Tava žēlastība ir priekš manām acīm, un es staigāju Tavā patiesībā.

4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

Es nesēžos pie neliešiem un netinos ar viltniekiem.

5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Es ienīstu ļaundarītāju draudzi, un nesēžu pie bezdievīgiem.

6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

Es mazgāju savas rokas nenoziedzībā un esmu, Kungs, ap Tavu altāri,

7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

Lai ar teikšanas balsi daru zināmus un sludināju visus Tavus brīnumus.

8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

Kungs, es mīlēju Tava nama mājokli un Tavas godības telts vietu.

9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

Neaizrauj manu dvēseli līdz ar grēciniekiem nedz manu dzīvību līdz ar asins ļaudīm;

10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

Viņu rokās ir negantība, un viņu labā roka ir pilna dāvanu.

11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

Bet es staigāju savā sirds skaidrībā; atpestī mani un apžēlojies par mani.

12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.

Mana kāja stāv uz līdzena ceļa, draudzes sapulcēs es teikšu To Kungu.