Zsoltárok 26

1 Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

Von David. / Hilf mir zu meinem Recht, o Jahwe; / denn in Unschuld bin ich gewandelt, / Und auf Jahwe hab ich vertrauet, ohne zu wanken.

2 Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

Prüfe mich, Jahwe, erprobe mich, / Erforsche meine Nieren und mein Herz!

3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

Denn deine Gnade ist mir stets vor Augen, / Und in deiner Wahrheit wandle ich.

4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

Ich sitze nicht bei falschen Leuten, / Mit Hinterlistigen verkehre ich nicht.

5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Ich hasse der Bösen Versammlung, / Und bei den Gottlosen sitze ich nicht.

6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

Ich will meine Hände in Unschuld waschen / Und möchte wandeln, o Jahwe, um deinen Altar,

7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

Laut anzustimmen den Lobgesang / Und zu erzählen all deine Wunder.

8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

Lieb hab ich, Jahwe, deines Hauses Stätte / Und den Ort, da deine Herrlichkeit wohnt.

9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

Raffe meine Seele nicht hin mit Sündern / Noch mit Blutmenschen mein Leben:

10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

An ihren Händen klebt Schandtat, / Ihre Rechte ist voll Bestechung.

11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

Ich aber will in meiner Unschuld wandeln; / Errette mich und sei mir gnädig!

12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.

Mein Fuß steht auf ebenem Weg; / In der Gemeinde will ich Jahwe preisen.