Zsoltárok 26

1 Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

Davidin Psalmi. Tuomitse minua, Herra; sillä minä olen vakuudessani vaeltanut: ja minä toivon Herraan, sentähden en minä livistele.

2 Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

Koettele minua, Herra, ja kiusaa minua: puhdista minun munaskuuni ja sydämeni.

3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

Sillä sinun hyvyytes on silmäini edessä, ja minä vaellan sinun totuudessas.

4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

En minä istu turhain ihmisten seassa, enkä seuraa petollisia.

5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Minä vihaan pahain seurakuntaa, enkä istu jumalattomain tykönä.

6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

Minä pesen käteni viattomuudessa, ja oleskelen, Herra, alttaris tykönä,

7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

Kussa kiitossanan ääni kuullaan, ja kaikki sinun ihmees saarnataan.

8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

Herra, minä rakastin sinun huonees asuinsiaa ja sitä siaa, jossa sinun kunnias asuu.

9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

Älä tempaa minun sieluani pois syntisten kanssa ja henkeäni verikoirain kanssa,

10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

Jotka pahanjuoniset ovat ja mielellänsä lahjoja ottavat.

11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

Mutta minä vaellan viattomuudessani: vapahda minua ja ole minulle armollinen!

12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.

Minun jalkani käy oikiasti: minä kiitän Herraa seurakunnissa.