Zsoltárok 25
1 Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
Dawut yazƣan küy. Pǝrwǝrdigar, jenim Sanga tǝlmürüp ⱪaraydu;
2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
Sanga tayinimǝn, i Hudayim; Meni yǝrgǝ ⱪaritip hijalǝttǝ ⱪaldurmiƣaysǝn; Wǝ yaki düxmǝnlirimni üstümdin ƣalib ⱪilip xadlandurmiƣaysǝn;
3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
Bǝrⱨǝⱪ, Seni kütküqilǝrdin ⱨeqⱪaysisi xǝrmǝndǝ bolmas; Biraⱪ ⱨeqbir sǝwǝbsiz hainliⱪ ⱪilƣuqilar xǝrmǝndǝ bolidu.
4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
Meni Sening izliringni bilidiƣan ⱪilƣaysǝn, i Pǝrwǝrdigar; Yolliringni manga ɵgitip ⱪoyƣaysǝn.
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
Meni ⱨǝⱪiⱪitingdǝ mangdurup, manga ɵgǝtkǝysǝn; Qünki ɵzüng mening nijatliⱪim bolƣan Hudayimdursǝn; Mǝn kün boyi Sanga ⱪarap tǝlmürimǝn;
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
Ɵz rǝⱨimdilliⱪliringni, ɵzgǝrmǝs meⱨirliringni yadingƣa kǝltürgǝysǝn, i Pǝrwǝrdigar! Qünki ular ǝzǝldin tartip bar bolup kǝlgǝndur;
7 Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
Mening yaxliⱪimdiki gunaⱨlirimni, Xundaⱪla itaǝtsizliklirimni esinggǝ kǝltürmigǝysǝn; Ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiting, meⱨribanliⱪing bilǝn, meni esinggǝ kǝltürgǝysǝn, i Pǝrwǝrdigar;
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
Pǝrwǝrdigar meⱨriban wǝ durustur; Xunga U gunaⱨkarlarni durus yolƣa salidu.
9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
Mɵminlǝrni yahxi-yamanni pǝrⱪ etixkǝ U yetǝklǝydu; Mɵminlǝrgǝ Ɵz yolini ɵgitidu.
10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
Uning ǝⱨdisi wǝ ⱨɵküm-guwaⱨlirini tutⱪanlarning ⱨǝmmisigǝ nisbǝtǝn, Pǝrwǝrdigarning barliⱪ yolliri ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbǝt wǝ ⱨǝⱪiⱪǝttur.
11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
Ɵz naming üqün, i Pǝrwǝrdigar, Ⱪǝbiⱨlikim intayin eƣir bolsimu, Sǝn uni kǝqüriwǝtkǝnsǝn.
12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
Kimki Pǝrwǝrdigardin ǝymǝnsǝ, Huda Ɵzi talliƣan yolda uningƣa [ⱨǝⱪiⱪǝtni] ɵgitidu;
13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
Uning jeni azadǝ-yahxiliⱪta yaxaydu, Uning nǝsli yǝr yüzigǝ miras bolidu.
14 Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
Pǝrwǝrdigar Ɵzidin ǝyminidiƣanlar bilǝn sirdaxtur; U ularƣa Ɵz ǝⱨdisini kɵrsitip beridu.
15 Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
Mening kɵzlirim ⱨǝmixǝ Pǝrwǝrdigarƣa tikilip ⱪaraydu; Qünki U putlirimni tordin qiⱪiriwetidu.
16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
Manga ⱪarap meⱨir-xǝpⱪǝt kɵrsǝtkǝysǝn; Qünki mǝn ƣeribanǝ, dǝrdmǝndurmǝn.
17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
Kɵnglümning azarliri kɵpiyip kǝtti; Meni basⱪan ⱪismaⱪlardin qiⱪarƣaysǝn.
18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
Dǝrdlirimni, azablirimni nǝziringgǝ alƣin, Barliⱪ gunaⱨlirimni kǝqürgǝysǝn!
19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
Mening düxmǝnlirimni nǝziringgǝ alƣin, Qünki ular kɵptur; Ular manga qongⱪur ɵqmǝnlik bilǝn nǝprǝtlinidu.
20 Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
Jenimni saⱪliƣaysǝn, meni ⱪutⱪuzƣaysǝn; Meni xǝrmǝndiliktǝ ⱪaldurmiƣaysǝn; Qünki mǝn Seni baxpanaⱨim ⱪildim.
21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
Kɵngül sapliⱪi wǝ durusluⱪ meni ⱪoƣdiƣay; Qünki mǝn Sanga ümid baƣlap kütüwatimǝn.
22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.
I Huda, Israilni barliⱪ külpǝtliridin ⱪutⱪuzup ⱨɵrlükkǝ qiⱪarƣaysǝn!
