Zsoltárok 25
1 Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
En Psalme af David. Til dig, Herre! opløfter jeg min Sjæl.
2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
Jeg forlader mig paa dig, min Gud! lad mig ikke beskæmmes, at mine Fjender ikke skulle fryde sig over mig.
3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
Ja, ingen, som bier efter dig, skal beskæmmes; beskæmmes skulle de, som handle troløst uden Aarsag.
4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
Herre! lad mig kende dine Veje, lær mig dine Stier.
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
Gør, at jeg gaar frem i din Sandhed, og lær mig den; thi du er min Frelses Gud, jeg bier efter dig den ganske Dag.
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
Herre! kom din Barmhjertighed og din Miskundhed i Hu; thi de have været fra Evighed.
7 Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
Kom ikke mine Ungdoms Synder eller mine Overtrædelser i Hu; men kom du mig i Hu efter din Miskundhed for din Godheds Skyld, Herre!
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
Herren er god og oprigtig, derfor underviser han Syndere om Vejen.
9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
Han skal gøre, at de ydmygede komme til Ret, og han skal lære de ydmygede sin Vej.
10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
Alle Herrens Stier ere Miskundhed og Sandhed for dem, som bevare hans Pagt og hans Vidnesbyrd.
11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
For dit Navns Skyld, Herre, forlad mig dog min Misgerning; thi den er stor.
12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
Hvo er den Mand, som frygter Herren? han skal undervise ham om den Vej, som han skal udvælge.
13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
Hans Sjæl skal bo i Lyksalighed, og hans Sæd skal arve Landet.
14 Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
Herrens Omgang er med dem, som frygte ham, og hans Pagt er med dem, til at lade dem kende den.
15 Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
Mine Øjne ere stedse til Herren; thi han skal drage mine Fødder ud af Garnet.
16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
Vend dit Ansigt til mig og vær mig naadig; thi jeg er enlig og elendig.
17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
Mit Hjertes Ængstelser have vidt udbredt sig; før mig ud af mine Trængsler!
18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
Se hen til min Elendighed og min Møje, og forlad mig alle mine Synder!
19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
Se hen til mine Fjender, thi de ere mange; og de hade mig med uretfærdigt Had.
20 Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
Bevar min Sjæl og red mig, at jeg ikke beskæmmes, thi jeg tror paa dig.
21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
Lad Retsindighed og Oprigtighed bevare mig; thi jeg bier efter dig.
22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.
Forløs, o Gud, Israel af al dets Nød!
