< Zsoltárok 24 >
1 Dávid zsoltára. Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.
Zabbuli ya Dawudi. Ensi ya Mukama n’ebigirimu byonna, n’ensi zonna n’abo abazibeeramu.
2 Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette.
Kubanga yasimba emisingi gyayo mu nnyanja, n’agizimba ku mazzi amangi.
3 Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén?
Alyambuka ku lusozi lwa Mukama ye afaanana atya? Era wa ngeri ki aliyingira n’ayimirira mu nnyumba ye entukuvu?
4 Az ártatlan kezű és tiszta szívű, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra.
Oyo alina omutima omulongoofu, nga n’emikono gye mirongoofu; atasinza bakatonda abalala, era atalayirira bwereere.
5 Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az idvesség Istenétől.
Oyo Mukama anaamuwanga omukisa, n’obutuukirivu okuva eri Katonda ow’obulokozi bwe.
6 Ilyen az őt keresők nemzetsége, a Jákób nemzetsége, a kik a te orczádat keresik. (Szela)
Ogwo gwe mulembe gw’abo abakunoonya, Ayi Katonda wa Yakobo.
7 Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsőség királya.
Mweggulewo, mmwe bawankaaki! Muggulwewo, mmwe enzigi ez’edda, Kabaka ow’ekitiibwa ayingire.
8 Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, az erős hadakozó Úr.
Kabaka ow’ekitiibwa ye ani? Ye Mukama ow’amaanyi era ow’obuyinza, omuwanguzi mu ntalo.
9 Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsőség királya!
Mweggulewo, mmwe bawankaaki, muggulwewo mmwe enzigi ez’edda! Kabaka ow’ekitiibwa ayingire.
10 Kicsoda ez a dicsőség királya? A seregek Ura, ő a dicsőség királya. (Szela)
Kabaka ow’ekitiibwa oyo ye ani? Mukama Ayinzabyonna; oyo ye Kabaka ow’ekitiibwa.