Zsoltárok 23

1 Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.

Dāvida dziesma. Tas Kungs ir mans gans, man netrūks nenieka.

2 Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.

Viņš man liek ganīties uz zālainām ganībām, Viņš mani vada pie palēna ūdens.

3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.

Viņš atspirdzina manu dvēseli, Viņš mani ved uz taisnības ceļiem Sava Vārda dēļ.

4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem.

Jebšu es arī staigātu nāves ēnas ielejā, taču ļaunuma nebīstos; jo Tu esi pie manis, Tavs koks(ganu vēzda) un Tavs zizlis mani iepriecina.

5 Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.

Tu sataisi manā priekšā galdu pret maniem ienaidniekiem, Tu svaidi manu galvu ar eļļu, mans biķeris ir papilnam pieliets.

6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.

Tiešām, labums un žēlastība mani pavadīs visu manu mūžu, un es palikšu Tā Kunga namā vienmēr.