< Zsoltárok 23 >
1 Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.
Psalmus David. Dominus regit me, et nihil mihi deerit:
2 Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.
in loco pascuæ ibi me collocavit. Super aquam refectionis educavit me:
3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.
animam meam convertit. Deduxit me super semitas iustitiæ, propter nomen suum.
4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem.
Nam, et si ambulavero in medio umbræ mortis, non timebo mala: quoniam tu mecum es. Virga tua, et baculus tuus: ipsa me consolata sunt.
5 Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
Parasti in conspectu meo mensam, adversus eos, qui tribulant me. Impinguasti in oleo caput meum: et calix meus inebrians quam præclarus est!
6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.
Et misericordia tua subsequetur me omnibus diebus vitæ meæ: et ut inhabitem in domo Domini, in longitudinem dierum.