Zsoltárok 23

1 Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.

En Psalme af David. Herren er min Hyrde, mig skal intet fattes.

2 Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.

Han lader mig ligge i skønne Græsgange; han leder mig til de stille rindende Vande.

3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.

Han vederkvæger min Sjæl; han fører mig paa Retfærdigheds Veje for sit Navns Skyld.

4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem.

Naar jeg end skal vandre i Dødens Skygges Dal, vil jeg ikke frygte for ondt, thi du er med mig; din Kæp og din Stav, de skulle trøste mig.

5 Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.

Du bereder et Bord for mig over for mine Fjender; du har salvet mit Hoved med Olie, mit Bæger flyder over.

6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.

Ikkun godt og Miskundhed skal følge mig alle mine Livsdage, og jeg skal blive i Herrens Hus igennem lange Tider.