Zsoltárok 22
1 Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
Para el músico principal; ambientado en “La cierva de la mañana”. Un salmo de David. Dios mío, Dios mío, ¿por qué me has abandonado? ¿Por qué estás tan lejos de ayudarme, y de las palabras de mi gemido?
2 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
Dios mío, clamo de día, pero no respondes; en la estación de la noche, y no estoy en silencio.
3 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
Pero tú eres santo, tú que habitas las alabanzas de Israel.
4 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
Nuestros padres confiaron en ti. Confiaron, y tú les entregaste.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
Clamaron a ti y fueron liberados. Confiaron en ti, y no quedaron decepcionados.
6 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
Pero yo soy un gusano y no un hombre; un reproche de los hombres, y despreciado por el pueblo.
7 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
Todos los que me ven se burlan de mí. Me insultan con sus labios. Mueven la cabeza, diciendo,
8 Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
“Confía en Yahvé. Que lo entregue. Que lo rescate, ya que se deleita en él”.
9 Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
Pero tú me sacaste del vientre. Me hiciste confiar en los pechos de mi madre.
10 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
Me arrojaron sobre ti desde el vientre de mi madre. Tú eres mi Dios desde que mi madre me parió.
11 Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
No te alejes de mí, porque los problemas están cerca. Porque no hay nadie que ayude.
12 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
Muchos toros me han rodeado. Fuertes toros de Basán me han rodeado.
13 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
Abren mucho la boca contra mí, leones desgarrando presas y rugiendo.
14 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
Me derramo como el agua. Todos mis huesos están fuera de lugar. Mi corazón es como la cera. Se derrite dentro de mí.
15 Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
Mi fuerza se ha secado como un tiesto. Mi lengua se pega al paladar. Me has llevado al polvo de la muerte.
16 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
Porque los perros me han rodeado. Una compañía de malhechores me ha encerrado. Me han perforado las manos y los pies.
17 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
Puedo contar todos mis huesos. Me miran y se quedan mirando.
18 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
Se reparten mis vestidos entre ellos. Echaron a suertes mi ropa.
19 De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
Pero no te alejes, Yahvé. Tú eres mi ayuda. Apresúrate a ayudarme.
20 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
Libra mi alma de la espada, mi preciosa vida del poder del perro.
21 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
¡Sálvame de la boca del león! Sí, me has rescatado de los cuernos de los bueyes salvajes.
22 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
Yo declararé tu nombre a mis hermanos. Entre la asamblea, te alabaré.
23 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
Los que temen al Señor, alábenlo. Todos ustedes, descendientes de Jacob, glorifíquenlo. ¡Prepárense ante él, todos los descendientes de Israel!
24 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
Porque no ha despreciado ni abominado la aflicción de los afligidos, tampoco le ha ocultado su rostro; pero cuando le gritó, lo escuchó.
25 Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
Mi alabanza a ti viene en la gran asamblea. Pagaré mis votos ante los que le temen.
26 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
Los humildes comerán y se saciarán. Alabarán a Yahvé los que lo buscan. Que vuestros corazones vivan para siempre.
27 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
Todos los confines de la tierra se acordarán y se volverán a Yahvé. Todos los parientes de las naciones adorarán ante ti.
28 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
Porque el reino es de Yahvé. Él es el gobernante de las naciones.
29 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
Todos los ricos de la tierra comerán y adorarán. Todos los que desciendan al polvo se inclinarán ante él, incluso el que no puede mantener su alma viva.
30 Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
La posteridad le servirá. A las generaciones futuras se les hablará del Señor.
31 Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
Vendrán y anunciarán su justicia a un pueblo que nacerá, porque lo ha hecho.
