Zsoltárok 22
1 Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
あけぼのの鹿の調にあはせて伶長にうたはしめたるダビデの歌 わが神わが神なんぞ我をすてたまふや 何なれば遠くはなれて我をすくはず わが歎きのこゑをきき給はざるか
2 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
ああわが神われ昼よばはれども汝こたへたまはず 夜よばはれどもわれ平安をえず
3 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
然はあれイスラエルの讃美のなかに住たまふものよ汝はきよし
4 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
われらの列祖はなんぢに依頼めり かれら依頼みたればこれを助けたまへり
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
かれら汝をよびて援をえ汝によりたのみて恥をおへることなかりき
6 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
然はあれどわれは蟲にして人にあらず 世にそしられ民にいやしめらる
7 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
すべてわれを見るものはわれをあざみわらひ 口唇をそらし首をふりていふ
8 Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
かれはヱホバによりたのめりヱホバ助くべし ヱホバかれを悦びたまふが故にたすくべしと
9 Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
されど汝はわれを胎内よりいだし絵へるものなり わが母のふところにありしとき既になんぢに依頼ましめたまへり
10 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
我うまれいでしより汝にゆだねられたり わが母われを生しときより汝はわが神なり
11 Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
われに遠ざかりたまふなかれ 患難ちかづき又すくふものなければなり
12 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
おほくの牡牛われをめぐりバサンの力つよき牡牛われをかこめり
13 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
かれらは口をあけて我にむかひ物をかきさき吼うだく獅のごとし
14 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
われ水のごとくそそぎいだされ わがもろもろの骨ははづれ わが心は蝋のごとくなりて腹のうちに鎔たり
15 Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
わが力はかわきて陶器のくだけのごとく わが舌は齶にひたつけり なんぢわれを死の塵にふさせたまへり
16 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
そは犬われをめぐり惡きものの群われをかこみてわが手およびわが足をさしつらぬけり
17 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
わが骨はことごとく數ふるばかりになりぬ 惡きものの目をとめて我をみる
18 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
かれらたがひにわが衣をわかち我がしたぎを鬮にす
19 De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
ヱホバよ遠くはなれ居たまふなかれ わが力よねがはくは速きたりてわれを授けたまへ
20 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
わがたましひを劍より助けいだし わが生命を犬のたけきいきほひより脱れしめたまへ
21 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
われを獅の口また野牛のつのより救ひいだしたまへ なんぢ我にこたへたまへり
22 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
われなんぢの名をわが兄弟にのべつたへ なんぢを會のなかにて讃たたへん
23 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
ヱホバを懼るるものよヱホバをほめたたへよ ヤコブのもろもろの裔よヱホバをあがめよ イスラエルのもろもろのすゑよヱホバを畏め
24 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
ヱホバはなやむものの辛苦をかろしめ棄たまはず これに聖顔をおほふことなくしてその叫ぶときにききたまへばなり
25 Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
大なる會のなかにてわが汝をほめたたふるは汝よりいづるなり わが誓ひしことはヱホバをおそるる者のまへにてことごとく償はん
26 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
謙遜者はくらひて飽ことをえ ヱホバをたづねもとむるものはヱホバをほめたたへん 願くはなんぢらの心とこしへに生んことを
27 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
地のはては皆おもひいだしてヱホバに歸りもろもろの國の族はみな前にふしをがむべし
28 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
國はヱホバのものなればなり ヱホバはもろもろの國人をすべをさめたまふ
29 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
地のこえたるものは皆くらひてヱホバををがみ塵にくたるものと己がたましひを存ふること能はざるものと皆そのみまへに拝脆かん
30 Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
たみの裔のうちにヱホバにつかる者あらん 主のことは代々にかたりつたへらるべし
31 Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
かれら來りて此はヱホバの行爲なりとてその義を後にうまるる民にのべつたへん
