Zsoltárok 22
1 Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
For the Chief Musician; set to “The Doe of the Morning.” A Psalm by David. My God, my God, why have you forsaken me? Why are you so far from helping me, and from the words of my groaning?
2 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
My God, I cry in the daytime, but you don’t answer; in the night season, and am not silent.
3 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
But you are holy, you who inhabit the praises of Israel.
4 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
Our fathers trusted in you. They trusted, and you delivered them.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
They cried to you, and were delivered. They trusted in you, and were not disappointed.
6 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
But I am a worm, and no man; a reproach of men, and despised by the people.
7 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
All those who see me mock me. They insult me with their lips. They shake their heads, saying,
8 Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
“He trusts in the LORD. Let him deliver him. Let him rescue him, since he delights in him.”
9 Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
But you brought me out of the womb. You made me trust while at my mother’s breasts.
10 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
I was thrown on you from my mother’s womb. You are my God since my mother bore me.
11 Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
Don’t be far from me, for trouble is near. For there is no one to help.
12 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
Many bulls have surrounded me. Strong bulls of Bashan have encircled me.
13 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
They open their mouths wide against me, lions tearing prey and roaring.
14 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
I am poured out like water. All my bones are out of joint. My heart is like wax. It is melted within me.
15 Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
My strength is dried up like a potsherd. My tongue sticks to the roof of my mouth. You have brought me into the dust of death.
16 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
For dogs have surrounded me. A company of evildoers have enclosed me. They have pierced my hands and feet.
17 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
I can count all of my bones. They look and stare at me.
18 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
They divide my garments amongst them. They cast lots for my clothing.
19 De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
But don’t be far off, LORD. You are my help. Hurry to help me!
20 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
Deliver my soul from the sword, my precious life from the power of the dog.
21 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
Save me from the lion’s mouth! Yes, you have rescued me from the horns of the wild oxen.
22 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
I will declare your name to my brothers. Amongst the assembly, I will praise you.
23 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
You who fear the LORD, praise him! All you descendants of Jacob, glorify him! Stand in awe of him, all you descendants of Israel!
24 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
For he has not despised nor abhorred the affliction of the afflicted, neither has he hidden his face from him; but when he cried to him, he heard.
25 Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
My praise of you comes in the great assembly. I will pay my vows before those who fear him.
26 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
The humble shall eat and be satisfied. They shall praise the LORD who seek after him. Let your hearts live forever.
27 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
All the ends of the earth shall remember and turn to the LORD. All the relatives of the nations shall worship before you.
28 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
For the kingdom is the LORD’s. He is the ruler over the nations.
29 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
All the rich ones of the earth shall eat and worship. All those who go down to the dust shall bow before him, even he who can’t keep his soul alive.
30 Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
Posterity shall serve him. Future generations shall be told about the Lord.
31 Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
They shall come and shall declare his righteousness to a people that shall be born, for he has done it.
