Zsoltárok 22
1 Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
TO THE OVERSEER. [SET] ON “DOE OF THE MORNING.” A PSALM OF DAVID. My God, My God, why have You forsaken Me? Far from My salvation, The words of My roaring?
2 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
My God, I call by day, and You do not answer, And by night, and am not silent.
3 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
And You [are] holy, Sitting—the Praise of Israel.
4 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
In You our fathers trusted; They trusted, and You deliver them.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
To You they cried, and were delivered, In You they trusted, and were not disappointed.
6 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
And I [am] a worm, and no man, A reproach of man, and despised of the people.
7 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
All beholding Me mock at Me, They make free with the lip—shake the head,
8 Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
“Roll to YHWH, He delivers Him, He delivers Him, for He delighted in Him.”
9 Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
For You [are] He bringing Me forth from the womb, Causing Me to trust, On the breasts of My mother.
10 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
On You I have been cast from the womb, From the belly of My mother You [are] My God.
11 Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
Do not be far from Me, For adversity is near, for there is no helper.
12 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
Many bulls have surrounded Me, Mighty ones of Bashan have surrounded Me,
13 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
They have opened their mouth against Me, A lion tearing and roaring.
14 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
I have been poured out as waters, And all my bones have separated themselves, My heart has been like wax, It is melted in the midst of My bowels.
15 Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
My power is dried up as an earthen vessel, And My tongue is cleaving to My jaws.
16 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
And You appoint Me to the dust of death, For dogs have surrounded Me, A company of evildoers has surrounded Me, Piercing My hands and My feet.
17 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
I count all My bones—they look expectingly, They look on Me,
18 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
They apportion My garments to themselves, And they cause a lot to fall for My clothing.
19 De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
And You, O YHWH, do not be far off, O My strength, hurry to help Me.
20 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
Deliver My soul from the sword, My only one from the paw of a dog.
21 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
Save Me from the mouth of a lion And You have answered Me from the horns of the high places!
22 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
I declare Your Name to My brothers, In the midst of the assembly I praise You.
23 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
You who fear YHWH, praise Him, All the seed of Jacob, honor Him, And be afraid of Him, all you seed of Israel.
24 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
For He has not despised, nor detested, The affliction of the afflicted, Nor has He hidden His face from Him, And in His crying to Him He hears.
25 Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
Of You My praise [is] in the great assembly. I complete My vows before His fearers.
26 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
The humble eat and are satisfied, Those seeking Him praise YHWH, Your heart lives forever.
27 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
Remember and return to YHWH, Do all the ends of the earth, And bow themselves before You, Do all families of the nations,
28 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
For to YHWH [is] the kingdom, And He is ruling among nations.
29 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
And the fat ones of earth have eaten, And they bow themselves, All going down to dust bow before Him, And he [who] has not revived his soul.
30 Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
A seed serves Him, It is declared of the Lord to the generation.
31 Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
They come and declare His righteousness, To a people that is born, that He has made!
