Zsoltárok 22
1 Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
To the chief Musician. Upon Aijeleth-Shahar. A Psalm of David. My God, my God, why hast thou forsaken me? [why art thou] far from my salvation, from the words of my groaning?
2 Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
My God, I cry by day, and thou answerest not; and by night, and there is no rest for me:
3 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
And thou art holy, thou that dwellest amid the praises of Israel.
4 Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
Our fathers confided in thee: they confided, and thou didst deliver them.
5 Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
They cried unto thee, and were delivered; they confided in thee, and were not confounded.
6 De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
But I am a worm, and no man; a reproach of men, and the despised of the people.
7 A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
All they that see me laugh me to scorn; they shoot out the lip, they shake the head, [saying: ]
8 Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
Commit it to Jehovah — let him rescue him; let him deliver him, because he delighteth in him!
9 Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
But thou art he that took me out of the womb; thou didst make me trust, upon my mother's breasts.
10 Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
I was cast upon thee from the womb; thou art my God from my mother's belly.
11 Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
Be not far from me, for trouble is near; for there is none to help.
12 Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
Many bulls have encompassed me; Bashan's strong ones have beset me round.
13 Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
They gape upon me with their mouth, [as] a ravening and a roaring lion.
14 Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
I am poured out like water, and all my bones are out of joint: my heart is become like wax; it is melted in the midst of my bowels.
15 Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
My strength is dried up like a potsherd, and my tongue cleaveth to my palate; and thou hast laid me in the dust of death.
16 Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
For dogs have encompassed me; an assembly of evil-doers have surrounded me: they pierced my hands and my feet.
17 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
I may count all my bones. They look, they stare upon me;
18 Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
They part my garments among them, and cast lots upon my vesture.
19 De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
But thou, Jehovah, be not far [from me]; O my strength, haste thee to help me.
20 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
Deliver my soul from the sword; my only one from the power of the dog;
21 Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
Save me from the lion's mouth. Yea, from the horns of the buffaloes hast thou answered me.
22 Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
I will declare thy name unto my brethren, in the midst of the congregation will I praise thee.
23 Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
Ye that fear Jehovah, praise him; all ye the seed of Jacob, glorify him; and revere him, all ye the seed of Israel.
24 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
For he hath not despised nor abhorred the affliction of the afflicted; neither hath he hid his face from him: but when he cried unto him, he heard.
25 Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
My praise is from thee, in the great congregation; I will pay my vows before them that fear him.
26 Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
The meek shall eat and be satisfied; they shall praise Jehovah that seek him: your heart shall live for ever.
27 Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
All the ends of the earth shall remember and turn unto Jehovah, and all the families of the nations shall worship before thee:
28 Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
For the kingdom is Jehovah's, and he ruleth among the nations.
29 Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
All the fat ones of the earth shall eat and worship; all they that go down to the dust shall bow before him, and he that cannot keep alive his own soul.
30 Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
A seed shall serve him; it shall be accounted to the Lord for a generation.
31 Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
They shall come, and shall declare his righteousness unto a people that shall be born, that he hath done [it].
