Zsoltárok 2

1 Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

Kwa nini mataifa wanashauriana kufanya mabaya, na kabila za watu kula njama bure?

2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

Wafalme wa dunia wanajipanga na watawala wanajikusanya pamoja dhidi ya Bwana na dhidi ya Mpakwa Mafuta wake.

3 Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

Wanasema, “Tuvunje minyororo yao na kuvitupilia mbali vifungo vyao.”

4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

Yeye atawalaye mbinguni hucheka, Bwana huwadharau.

5 Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

Kisha huwakemea katika hasira yake na kuwaogopesha katika ghadhabu yake, akisema,

6 Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

“Nimemtawaza Mfalme wangu juu ya Sayuni, mlima wangu mtakatifu.”

7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

Nitatangaza amri ya Bwana: Yeye aliniambia, “Wewe ni Mwanangu, leo mimi nimekuzaa.

8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

Niombe, nami nitayafanya mataifa kuwa urithi wako, miisho ya dunia kuwa milki yako.

9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

Utawatawala kwa fimbo ya chuma na kuwavunjavunja kama chombo cha mfinyanzi.”

10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

Kwa hiyo, ninyi wafalme, kuweni na hekima; mwonyeke, enyi watawala wa dunia.

11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

Mtumikieni Bwana kwa hofu na mshangilie kwa kutetemeka.

12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

Mbusu Mwana, asije akakasirika nawe ukaangamizwa katika njia yako, kwa maana hasira yake inaweza kuwaka ghafula. Heri wote wanaomkimbilia.