Zsoltárok 2

1 Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

Kungani izizwe zixokozela, labantu benakana okuyize?

2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

Amakhosi omhlaba azimisela, lababusi benza ugobe ndawonye bemelene leNkosi njalo bemelene logcotshiweyo wayo, besithi:

3 Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

Asiqamule izibopho zabo, silahle intambo zabo zisuke kithi.

4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

Ohlezi emazulwini uzahleka, iNkosi izabahleka usulu.

5 Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

Khona izakhuluma kubo entukuthelweni yayo, ibethuse ngokuvutha kolaka lwayo.

6 Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

Kube kanti mina ngibekile iNkosi yami phezu kweZiyoni, intaba yami engcwele.

7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

Ngizalandisa ngesimiso: INkosi ithe kimi: Wena uyiNdodana yami, lamuhla ngikuzele.

8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

Cela kimi, ngizanika izizwe zibe yilifa lakho, lemikhawulo yomhlaba ibe yimfuyo yakho.

9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

Uzazephula ngentonga yensimbi, uziphahlaze njengembiza yebumba.

10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

Ngakho-ke hlakaniphani makhosi, lilayeke bahluleli bomhlaba.

11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

Ikhonzeni iNkosi ngokwesaba, lithokoze ngokuthuthumela,

12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

liyange iNdodana, hlezi ithukuthele, libhubhe endleleni, nxa ulaka lwayo seluvutha kancinyane. Babusisiwe bonke abaphephela kuyo.