Zsoltárok 2
1 Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
Pourquoi se mutinent les nations, et pourquoi les peuples projettent-ils des choses vaines?
2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:
Les Rois de la terre se trouvent en personne, et les Princes consultent ensemble contre l'Eternel, et contre son Oint.
3 Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!
Rompons, [disent-ils], leurs liens, et jetons loin de nous leurs cordes.
4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.
Celui qui habite dans les cieux se rira d'eux; le Seigneur s'en moquera.
5 Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:
Alors il leur parlera en sa colère, et il les remplira de terreur par la grandeur de son courroux.
6 Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!
Et moi, [dira-t-il], j'ai sacré mon Roi sur Sion, la montagne de ma Sainteté.
7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.
Je vous réciterai quel a été ce sacre; l'Eternel m'a dit: tu es mon Fils, je t'ai aujourd'hui engendré.
8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
Demande-moi, et je te donnerai pour ton héritage les nations, et pour ta possession les bouts de la terre.
9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
Tu les briseras avec un sceptre de fer, et tu les mettras en pièces comme un vaisseau de potier.
10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
Maintenant donc, ô Rois! ayez de l'intelligence; Juges de la terre, recevez instruction.
11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
Servez l'Eternel avec crainte, et égayez-vous avec tremblement.
12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!
Baisez le Fils, de peur qu'il ne s'irrite, et que vous ne périssiez dans cette conduite, quand sa colère s'embrasera tant soit peu. Ô que bienheureux sont tous ceux qui se confient en lui!
