< Zsoltárok 18 >

1 Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
Dijo: ¡Te amo, oh Yavé, Fortaleza mía!
2 Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
¡Yavé, Roca mía y Castillo mío, y mi Libertador! ʼElohim mío y Fortaleza mía, en Quien me refugio, Mi Escudo y mi Cuerno de salvación, mi alta Torre.
3 Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Invoco a Yavé, Quien es digno de alabanza, Y soy salvo de mis enemigos.
4 Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Me rodearon los lazos de la muerte, Sentí el espanto de los torrentes de Belial.
5 A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol h7585)
Me rodearon las ligaduras del Seol, Las trampas de la muerte vinieron sobre mí. (Sheol h7585)
6 Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
En mi angustia invoqué a Yavé, Clamé a mi ʼElohim, Y Él oyó mi voz desde su Templo. Mi clamor delante de Él llegó a sus oídos.
7 Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
La tierra se conmovió y tembló. También temblaron los fundamentos de las montañas. Fueron sacudidos porque Él estaba airado.
8 Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
De su nariz se levantó una humareda, Un fuego de su boca devoró, Carbones fueron encendidos por Él.
9 Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Inclinó los cielos, Y descendió con densas tinieblas bajo sus pies.
10 Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
Cabalgó sobre un querubín y voló. Se precipitó sobre las alas del viento.
11 A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
Puso oscuridad como escondedero Con su Tabernáculo alrededor de Él, Oscuridad de agua, Densas nubes bajo el cielo.
12 Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
El fulgor de su Presencia Atravesó las densas nubes. Descargó granizo y carbones encendidos.
13 És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
Yavé tronó desde el cielo. ʼElyón dio su voz: ¡Granizo y carbones encendidos!
14 És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
Disparó sus flechas y los dispersó. Relámpagos en abundancia, y los confundió.
15 És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
Entonces aparecieron los lechos del agua Y se descubrieron los cimientos del mundo Ante tu bramido, oh Yavé, Por el soplo del aliento de tu nariz.
16 Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
Envió desde lo alto y me tomó, Me sacó de muchas aguas.
17 Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
Me libró de mi poderoso enemigo Y de los que me aborrecían, Porque eran más fuertes que yo.
18 Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
Me enfrentaron en el día de mi calamidad, Pero Yavé fue mi apoyo.
19 És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
Me sacó a un lugar espacioso. Me rescató, porque se complació en mí.
20 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
Yavé me premió conforme a mi justicia. Me retribuyó según la pureza de mis manos.
21 Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
Porque guardé los caminos de Yavé, Y no me aparté impíamente de mi ʼElohim.
22 Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
Pues todos sus Preceptos estuvieron delante de mí, Y no aparté de mí sus Estatutos.
23 És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
También fui irreprensible ante Él Y me guardé de cometer iniquidad.
24 És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
Por eso Yavé recompensó mi rectitud, La pureza de mis manos ante sus ojos.
25 Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
Con el bondadoso se mostrará bondadoso, Y recto con el hombre recto.
26 A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
Puro se mostrará con el puro, Y con el perverso se mostrará severo.
27 Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
En verdad, Tú salvas al pueblo afligido, Y humillas los ojos altivos.
28 Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
Oh Yavé, Tú enciendes mi lámpara. ¡Mi ʼElohim ilumina mi oscuridad!
29 Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Porque contigo desbarataré ejércitos, Con mi ʼElohim saltaré sobre un muro.
30 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
El camino de ʼElohim es perfecto. La Palabra de Yavé, acrisolada. Él es escudo a todos los que se refugian en Él.
31 Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Porque, ¿quién es ʼEloah aparte de Yavé? ¿Y quién es la Roca fuera de nuestro ʼElohim?
32 Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
Porque ʼEL es Quien me ata con vigor, Y que perfecciona mi camino,
33 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
Que fortalece mis pies para que sean como de venado Y me sostiene firme en mis alturas,
34 Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
Que adiestra mis manos para la batalla, De modo que mis brazos puedan tensar el arco de bronce.
35 És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
Me diste también el escudo de tu salvación, Tu mano derecha me sostuvo Y tu benignidad me engrandeció.
36 Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
Ensanchaste mis pasos debajo de mí, Y mis pies no resbalaron.
37 Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
Perseguí a mis enemigos, los alcancé, Y no regresé hasta que fueron aniquilados.
38 Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
Les di golpes repetidos, Y no pudieron levantarse, Cayeron debajo de mis pies.
39 Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
Me armaste de valor para la guerra, Doblegaste a los que me resistían.
40 És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
Pusiste en fuga a mis enemigos, Para que yo venciera a quienes me aborrecían.
41 Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
Clamaron, pero no hubo quien los librara, Aun a Yavé, pero no les respondió.
42 És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
Los desmenucé como polvo ante el viento, Los eché fuera como el barro de las calles.
43 Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
Me libraste de las contiendas del pueblo. Me designaste jefe de las naciones. Un pueblo que no conocía me sirve.
44 A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
Tan pronto me oyen, me obedecen, Los extranjeros se sometieron a mí.
45 Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
Los hijos de extranjeros desfallecen Y salen temblando de sus fortalezas.
46 Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
¡Viva Yavé! ¡Bendita sea mi Roca! Sea enaltecido el ʼElohim de mi salvación,
47 Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
ʼEL, Quien ejecuta mi venganza Y me somete pueblos.
48 A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
Él me libra de mis enemigos. Me enaltece sobre los que se alzan contra mí Y me libras del hombre violento.
49 Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
Por tanto, yo te daré gracias, Oh Yavé, entre las naciones, Y cantaré alabanzas a tu Nombre.
50 Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
Él da gran liberación a su rey Y muestra misericordia a su ungido: A David y a su descendencia para siempre.

< Zsoltárok 18 >