Zsoltárok 18
1 Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
Ljubil te bom, oh Gospod, moja moč.
2 Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
Gospod je moja skala, moja trdnjava in moj osvoboditelj, moj Bog, moja moč, v katero bom zaupal, moj ščit in rog rešitve moje duše in moj visoki stolp.
3 Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Klical bom h Gospodu, ki je vreden, da je hvaljen. Tako bom rešen pred svojimi sovražniki.
4 Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Obdale so me bridkosti smrti in poplave brezbožnih ljudi so me prestrašile.
Obkrožile so me bridkosti pekla. Zanke smrti so me ovirale. (Sheol h7585)
6 Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
V svoji stiski sem klical h Gospodu in jokal k svojemu Bogu. Iz svojega templja je slišal moj glas in moj jok je prišel predenj, celó v njegova ušesa.
7 Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
Potem se je zemlja stresla in zatrepetala, tudi temelji gora so se premaknili in bili streseni, ker je bil ogorčen.
8 Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
Iz njegovih nosnic je izšel dim in ogenj iz njegovih ust je požiral. Ogorki so bili prižgani z njim.
9 Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Uklonil je tudi nebo in prišel dol. Tema je bila pod njegovimi stopali.
10 Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
Jezdil je na kerubu in letel. Da, letel je na perutih vetra.
11 A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
Temo je naredil [za] svoj skriti kraj, njegov paviljon okoli njega so bile temne vode in gosti oblaki neba.
12 Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
Ob sijaju, ki je bil pred njim, so šli mimo njegovi gosti oblaki, zrna toče in ognjeno oglje.
13 És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
Gospod je tudi zagrmel v nebesih in Najvišji je dal svoj glas, zrna toče in ognjeno oglje.
14 És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
Da, poslal je svoje puščice in jih razkropil in izstrelil bliske ter jih porazil.
15 És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
Potem so bila vidna rečna korita in temelji zemeljskega [kroga] so bili odkriti ob tvojem oštevanju, oh Gospod, ob pišu diha iz tvojih nosnic.
16 Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
Poslal je od zgoraj, me vzel, me potegnil iz mnogih voda.
17 Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
Osvobodil me je pred mojim močnim sovražnikom in pred temi, ki so me sovražili, kajti zame so bili premočni.
18 Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
Ovirali so me na dan moje katastrofe. Toda Gospod je bil moja opora.
19 És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
Privedel me je tudi na velik kraj, osvobodil me je, ker se je razveseljeval v meni.
20 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
Gospod me je nagradil glede na mojo pravičnost, glede na čistost mojih rok mi je poplačal.
21 Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
Kajti obdržal sem Gospodove poti in se nisem zlobno oddvojil od svojega Boga.
22 Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
Kajti vse njegove sodbe so bile pred menoj in njegovih zakonov nisem odvrnil od sebe.
23 És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
Pred njim sem bil tudi pošten in se varoval pred svojo krivičnostjo.
24 És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
Zaradi tega mi je Gospod poplačal glede na mojo pravičnost, glede na čistost mojih rok v svojem pogledu.
25 Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
Z usmiljenim se boš pokazal usmiljenega, s poštenim človekom se boš pokazal poštenega,
26 A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
s čistim se boš pokazal čistega in s kljubovalnim se boš pokazal kljubovalnega.
27 Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
Kajti rešil boš stiskano ljudstvo, toda ponižal boš vzvišene poglede.
28 Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
Kajti prižgal boš mojo svečo. Gospod, moj Bog, bo razsvetlil mojo temo.
29 Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Kajti s teboj sem tekel skozi krdelo in s svojim Bogom sem preskočil zid.
30 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
Glede Boga, njegova pot je popolna. Gospodova beseda je preizkušena; on je ščit vsem, ki zaupajo vanj.
31 Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Kajti kdo je Bog, razen Gospoda? Ali kdo je skala, razen našega Boga?
32 Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
Bog je ta, ki me opasuje z močjo in moje poti dela popolne.
33 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
Moja stopala dela podobna stopalom košute in me postavlja na moja visoka mesta.
34 Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
Úči moje roke za vojno, tako da je jeklen lok zlomljen z mojimi lakti.
35 És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
Dal si mi tudi ščit tvoje rešitve duše in tvoja desnica me podpira in tvoja blagost me je naredila velikega.
36 Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
Pod menoj si razširil moje korake, da moja stopala niso zdrsnila.
37 Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
Zasledoval sem svoje sovražnike in jih dohitevam. Niti se nisem ponovno obrnil, dokler niso bili uničeni.
38 Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
Ranil sem jih, da niso mogli vstati. Padli so pod moja stopala.
39 Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
Kajti opasal si me z močjo za boj. Podjarmil si mi tiste, ki vstajajo zoper mene.
40 És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
Prav tako si mi dal vratove mojih sovražnikov, da lahko uničim te, ki me sovražijo.
41 Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
Vpili so, toda nikogar ni bilo, da jih reši, celó h Gospodu, toda ni jim odgovoril.
42 És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
Potem sem jih mlatil, majhne kakor prah pred vetrom. Spodil sem jih kakor nesnago na ulicah.
43 Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
Osvobodil si me pred človeškimi prepiri in me naredil za poglavarja poganom. Ljudstvo, ki ga nisem poznal, mi bo služilo.
44 A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
Takoj, ko bodo zaslišali o meni, me bodo ubogali. Tujci se mi bodo podredili.
45 Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
Tujci bodo bledeli in prestrašeni bodo iz svojih ograjenih prostorov.
46 Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
Gospod živi in blagoslovljena bodi moja skala in vzvišen naj bo Bog rešitve moje duše.
47 Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
To je Bog, ki me maščuje in ljudstva podjarmlja pod menoj.
48 A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
Osvobaja me pred mojimi sovražniki. Da, dviguješ me nad tiste, ki se dvigujejo zoper mene. Osvobodil si me pred nasilnežem.
49 Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
Zatorej se ti bom zahvaljeval med pogani, oh Gospod in prepeval hvalnice tvojemu imenu.
50 Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
Svojemu kralju on daje veliko osvoboditev in izkazuje usmiljenje svojemu maziljencu Davidu in njegovemu semenu na vékomaj.
