< Zsoltárok 18 >
1 Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
Eu te amarei do coração, ó Senhor, fortaleza minha.
2 Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
O Senhor é o meu rochedo, e o meu lugar forte e o meu libertador; o meu Deus, a minha fortaleza, em quem confio, o meu escudo, a força da minha salvação, e o meu alto refúgio.
3 Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Invocarei o nome do Senhor, que é digno de louvor, e ficarei livre dos meus inimigos.
4 Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
Tristezas de morte me cercaram, e torrentes de impiedade me assombraram.
5 A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol )
Tristezas do inferno me cingiram, laços de morte me surpreenderam. (Sheol )
6 Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
Na angústia invoquei ao Senhor, e clamei ao meu Deus: desde o seu templo ouviu a minha voz, aos seus ouvidos chegou o meu clamor perante a sua face.
7 Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
Então a terra se abalou e tremeu; e os fundamentos dos montes também se moveram e se abalaram, porquanto se indignou.
8 Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
Do seu nariz subiu fumo, e da sua boca saiu fogo que consumia; carvões se acenderam dele.
9 Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Abaixou os céus, e desceu, e a escuridão estava debaixo de seus pés.
10 Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
E montou num cherubim, e voou; sim, voou sobre as asas do vento.
11 A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
Fez das trevas o seu lugar oculto; o pavilhão que o cercava era a escuridão das águas e as nuvens dos céus.
12 Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
Ao resplandor da sua presença as nuvens se espalharam; a saraiva e as brazas de fogo.
13 És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
E o Senhor trovejou nos céus, o altíssimo levantou a sua voz; a saraiva e as brazas de fogo.
14 És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
Despediu as suas setas, e os espalhou: multiplicou raios, e os perturbou.
15 És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
Então foram vistas as profundezas das águas, e foram descobertos os fundamentos do mundo; pela tua repreensão. Senhor, ao sopro do vento dos teus narizes.
16 Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
Enviou desde o alto, e me tomou: tirou-me das muitas águas.
17 Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
Livrou-me do meu inimigo forte e dos que me aborreciam, pois eram mais poderosos do que eu.
18 Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
Surpreenderam-me no dia da minha calamidade; mas o Senhor foi o meu encosto.
19 És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
Trouxe-me para um lugar espaçoso; livrou-me, porque tinha prazer em mim.
20 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
Recompensou-me o Senhor conforme a minha justiça, retribuiu-me conforme a pureza das minhas mãos.
21 Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
Porque guardei os caminhos do Senhor, e não me apartei impiamente do meu Deus.
22 Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
Porque todos os seus juízos estavam diante de mim, e não rejeitei os seus estatutos.
23 És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
Também fui sincero perante ele, e me guardei da minha iniquidade.
24 És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
Portanto retribuiu-me o Senhor conforme a minha justiça, conforme a pureza de minhas mãos perante os seus olhos.
25 Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
Com o benigno te mostrarás benigno; e com o homem sincero te mostrarás sincero;
26 A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
Com o puro te mostrarás puro; e com o perverso te mostrarás indomável.
27 Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
Porque tu livrarás ao povo aflito, e abaterás os olhos altivos.
28 Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
Porque tu acenderás a minha candeia; o Senhor meu Deus alumiará as minhas trevas.
29 Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Porque contigo entrei pelo meio dum esquadrão, com o meu Deus saltei uma muralha.
30 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
O caminho de Deus é perfeito; a palavra do Senhor é provada: é um escudo para todos os que nele confiam.
31 Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Porque quem é Deus senão o Senhor? e quem é rochedo senão o nosso Deus?
32 Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
Deus é o que me cinge de força e aperfeiçoa o meu caminho.
33 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
Faz os meus pés como os das cervas, e põe-me nas minhas alturas.
34 Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
Ensina as minhas mãos para a guerra, de sorte que os meus braços quebraram um arco de cobre.
35 És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
Também me deste o escudo da tua salvação: a tua mão direita me susteve, e a tua mansidão me engrandeceu.
36 Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
Alargaste os meus passos debaixo de mim, de maneira que os meus artelhos não vacilaram.
37 Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
Persegui os meus inimigos, e os alcancei: não voltei senão depois de os ter consumido.
38 Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
Atravessei-os, de sorte que não se puderam levantar: cairam debaixo dos meus pés.
39 Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
Pois me cingiste de força para a peleja: fizeste abater debaixo de mim aqueles que contra mim se levantaram.
40 És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
Deste-me também o pescoço dos meus inimigos para que eu pudesse destruir os que me aborrecem.
41 Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
Clamaram, mas não houve quem os livrasse: até ao Senhor, mas ele não lhes respondeu.
42 És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
Então os esmiucei como o pó diante do vento; deitei-os fora como a lama das ruas.
43 Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
Livraste-me das contendas do povo, e me fizeste cabeça das nações; um povo que não conheci, me servirá.
44 A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
Em ouvindo a minha voz, me obedecerão: os estranhos se submeterão a mim.
45 Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
Os estranhos decairão, e terão medo nos seus encerramentos.
46 Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
O Senhor vive: e bendito seja o meu rochedo, e exaltado seja o Deus da minha salvação.
47 Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
É Deus que me vinga inteiramente, e sujeita os povos debaixo de mim;
48 A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
O que me livra de meus inimigos; sim, tu me exaltas sobre os que se levantam contra mim, tu me livras do homem violento.
49 Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
Pelo que, ó Senhor, te louvarei entre as nações, e cantarei louvores ao teu nome.
50 Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
Pois engrandece a salvação do teu rei, e usa de benignidade com o seu ungido, com David, e com a sua semente para sempre.