Zsoltárok 17
1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.
Prière de David. Éternel, écoute la justice, prête l'oreille à ma plainte, entends, quand je te prie d'une bouche sans feinte!
2 A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.
Que ma cause paraisse devant toi: tes yeux discernent la droiture.
3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.
Sonde mon cœur, visite-moi la nuit; éprouve-moi, tu ne trouveras rien; ma pensée ne va pas plus loin que ma parole.
4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.
En face des œuvres des hommes, aidé de ta parole, j'évitai les sentiers des pervers.
5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.
Maintiens mes pas dans tes ornières, afin que mes pieds ne bronchent pas!
6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.
Je t'invoque, car tu m'exauceras, ô Dieu! penche vers moi ton oreille, écoute mon discours!
7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.
Signale ta bonté, toi qui de ta droite, sauves le fidèle de ceux qui l'assaillent!
8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
Garde-moi, comme la prunelle chère à ton œil, et me cache à l'ombre de tes ailes,
9 A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
contre les impies qui m'attaquent, contre les mortels ennemis qui m'enveloppent.
10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
Ils ont fermé leur cœur endurci, et ils tiennent de leur bouche des propos altiers.
11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
A tous nos pas maintenant ils nous assiègent, de leurs yeux ils visent à nous terrasser;
12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.
pareils au lion avide d'une proie, au jeune lion tapi en embuscade.
13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
Lève-toi, Éternel, préviens-les, terrasse-les! Sauve-moi par ton épée des méchants,
14 Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
par ta main, Éternel, des hommes, des hommes de ce monde! Ils ont leur lot dans la vie, et tu remplis leur sein de trésors: leurs fils s'en rassasient, et laissent leur superflu à leurs enfants.
15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.
Mais pour moi, la justice me fera voir ta face, et, à mon réveil, je me rassasierai de ton image.
