Zsoltárok 17
1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.
A prayer of David. Listen, O Lord of my righteousness, attend to my petition; give ear to my prayer not [uttered] with deceitful lips.
2 A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.
Let my judgement come forth from your presence; let mine eyes behold righteousness.
3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.
You has proved mine heart; you have visited [me] by night; you have tried me as with fire, and unrighteousness has not been found in me: [I am purposed] that my mouth shall not speak [amiss].
4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.
As for the works of men, by the words of your lips I have guarded [myself from] hard ways.
5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.
Direct my steps in your paths, that my steps slip not.
6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.
I have cried, for you heard me, O God: incline your ear to me, and listen to my words.
7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.
Show the marvels of your mercies, you that save them that hope in you.
8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
Keep me as the apple of the eye from those that resist your right hand: you shall screen me by the covering of your wings,
9 A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
from the face of the ungodly that have afflicted me: mine enemies have compassed about my soul.
10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
They have enclosed [themselves with] their own fat: their mouth has spoken pride.
11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
They have now cast me out and compassed me round about: they have set their eyes [so as] to bow them down to the ground.
12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.
They laid wait for me as a lion ready for prey, and like a lion's whelp dwelling in secret [places].
13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
Arise, O Lord, prevent them, and cast them down: deliver my soul from the ungodly: [draw] your sword,
14 Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
because of the enemies of your hand: O Lord, destroy them from the earth; scatter them in their life, though their belly has been filled with your hidden [treasures]: they have been satisfied with uncleanness, and have left the remnant [of their possessions] to their babes.
15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.
But I shall appear in righteousness before your face: I shall be satisfied when your glory appears.
