Zsoltárok 16
1 Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
En sång av David. Bevara mig, Gud, ty jag tager min tillflykt till dig.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Jag säger till HERREN: "Du är ju Herren; för mig finnes intet gott utom dig;
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
de heliga som finnas i landet, de äro de härliga till vilka jag har allt mitt behag."
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Men de som taga sig en annan gud, de hava stora vedermödor; jag vill icke offra deras drickoffer av blod eller taga deras namn på mina läppar.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
HERREN är min beskärda del och bägare; du är den som uppehåller min arvedel.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
En lott har tillfallit mig i det ljuvliga, ja, ett arv som behagar mig väl.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Jag vill lova HERREN, ty han giver mig råd; ännu om natten manar mig mitt innersta.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
Jag har haft HERREN för mina ögon alltid; ja, han är på min högra sida, jag skall icke vackla.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
Fördenskull gläder sig mitt hjärta, och min ära fröjdar sig; jämväl min kropp får bo i trygghet.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol h7585)
Ty du skall icke lämna min själ åt dödsriket, du skall icke låta din fromme få se graven. (Sheol h7585)
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Du skall kungöra mig livets väg; inför ditt ansikte är glädje till fyllest, ljuvlighet i din högra hand evinnerligen.
