Zsoltárok 16
1 Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
Guárdame, o! Dios: porque en ti he confiado.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Dijiste, o! alma mía, a Jehová: Tú eres, Señor; mi bien no viene a ti:
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
A los santos que están en la tierra, y a los fuertes, toda mi voluntad en ellos.
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Multiplicarán sus dolores de los que se apresuraren tras otro dios; no derramaré sus derramaduras de sangre, ni tomaré sus nombres en mis labios.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Jehová la porción de mi parte, y de mi vaso: tú sustentarás mi suerte.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
Las cuerdas me cayeron en lugares deleitosos: asimismo la heredad se hermoseó sobre mí.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Bendeciré a Jehová, que me aconseja; aun en las noches me enseñan mis riñones.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
A Jehová he puesto delante de mí siempre: porque estando él a mi diestra, no seré conmovido.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
Por tanto se alegró mi corazón, y se gozó mi gloria: también mi carne reposará segura.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol h7585)
Porque no dejarás mi alma en el sepulcro: ni darás tu Santo para que vea corrupción. (Sheol h7585)
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Hacerme has saber la senda de la vida, hartura de alegrías hay con tu rostro: deleites en tu diestra para siempre.
