< Zsoltárok 16 >
1 Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
Un poema de David. Presérvame, Dios, porque me refugio en ti.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Alma mía, tú has dicho a Yahvé: “Tú eres mi Señor. Aparte de ti no tengo nada bueno”.
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
En cuanto a los santos que están en la tierra, ellos son los excelentes en quienes está todo mi deleite.
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Se multiplicarán las penas de los que dan regalos a otro dios. No ofreceré sus libaciones de sangre, ni tomar sus nombres en mis labios.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Yahvé asignó mi porción y mi copa. Hiciste que mi suerte fuera segura.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
Las líneas me han caído en lugares agradables. Sí, tengo una buena herencia.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Bendeciré a Yahvé, que me ha aconsejado. Sí, mi corazón me instruye en las estaciones nocturnas.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
He puesto a Yahvé siempre delante de mí. Porque él está a mi derecha, no seré conmovido.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
Por eso mi corazón se alegra y mi lengua se regocija. Mi cuerpo también habitará en seguridad.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol )
Porque no dejarás mi alma en el Seol, ni permitirás que tu santo vea la corrupción. (Sheol )
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Me mostrarás el camino de la vida. En tu presencia hay plenitud de alegría. En tu mano derecha hay placeres para siempre.