< Zsoltárok 16 >
1 Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
MAIN Kot, kom kotin jinjila ia, pwe i liki komui.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Nai potoan on Ieowa: Komui ta ai Kaun, jota eu pai, me i aja, pwe komui eta.
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
O I kin indan jaraui kan, me kin mi nan jappa: Met akan pwin ijou, me I kin pokepoke jan ni monion i.
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
A irail me kin idedauen amen, pan lodi on apwal toto. I jota mauki arail mairon, me doleki nta, de mar arail I jota pan inda.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
A Ieowa ai pai o ai peren; Komui kin kolekol ai jojo.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
I diaradar ai pwaij en jap kajelel eu, ei pai kajelel eu, me i jojokier.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
I kapina Ieowa, me kotin kalolekon ia; pil ni pon mudilik i kan kin padaki on ia.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
I kin ariri Ieowa anjau karoj, pwe a kotikot ni pali maun i, i ap jota pan luetala.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
I me monion i kin peren kida, o nen i kin popol, pwe pil pali uduk ai pan moleilei.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol )
Pwe kom jota pan kotin mauki, nen i en mimieta nan wajan mela, o kom jota pan mueid on, me japwilim omui jaraui men pan mor pajan. (Sheol )
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Kom kin kotin kaaja kin ia al maur; peren lapalap mi mon jilan omui, o meid linan ni pali maun en lim omui kokolata.