< Zsoltárok 16 >
1 Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
Mictam de David. Garde-moi, ô Dieu! car je me confie en toi.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Tu as dit à l’Éternel: Tu es le Seigneur, ma bonté [ne s’élève] pas jusqu’à toi.
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
[Tu as dit] aux saints qui sont sur la terre, et aux excellents: En eux sont toutes mes délices.
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Les misères de ceux qui courent après un autre seront multipliées: je ne répandrai pas leurs libations de sang, et je ne prendrai pas leurs noms sur mes lèvres.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
L’Éternel est la portion de mon héritage et de ma coupe; tu maintiens mon lot.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
Les cordeaux sont tombés pour moi en des lieux agréables; oui, un bel héritage m’est échu.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Je bénirai l’Éternel qui me donne conseil; durant les nuits même mes reins m’enseignent.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
Je me suis toujours proposé l’Éternel devant moi; parce qu’il est à ma droite je ne serai pas ébranlé.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
C’est pourquoi mon cœur se réjouit, et mon âme s’égaie; même ma chair reposera en assurance.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol )
Car tu n’abandonneras pas mon âme au shéol, tu ne permettras pas que ton saint voie la corruption. (Sheol )
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Tu me feras connaître le chemin de la vie; ta face est un rassasiement de joie, il y a des plaisirs à ta droite pour toujours.