< Zsoltárok 149 >
1 Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket; dicsérje őt a kegyesek gyülekezete!
Alleluja! Ein neues Lied singt jetzt dem Herrn, sein Lob mit seiner Frommen Chor!
2 Örvendezzen Izráel az ő teremtőjében: Sionnak fiai örüljenek az ő királyukban!
Froh wäre Israel an seinem Schöpfer. Ob ihres Königs seien Sions Söhne fröhlich!
3 Dicsérjék az ő nevét tánczczal; dobbal és hárfával zengjenek néki.
Mit Reigen sollen seinen Namen sie lobpreisen, mit Pauken und mit Zithern ihm lobsingen!
4 Mert kedveli az Úr az ő népét, a szenvedőket szabadulással dicsőíti meg.
Denn Wohlgefallen hat der Herr an seinem Volke. Er krönt mit Sieg die Dulder.
5 Vígadozzanak a kegyesek tisztességben; ujjongjanak nyugvó helyökön.
Die Frommen jauchzen dann ob all der Herrlichkeit und tun sich nicht genug in Jubel.
6 Isten-dicsőítés legyen torkukban, kétélű fegyver kezeikben;
In ihrem Mund sei Gottes Lob, ein scharfes Schwert in ihrer Hand,
7 Hogy bosszút álljanak a pogányokon, és megfenyítsék a nemzeteket!
um Rache zu vollziehen an den Heiden und an den Völkern Ahndungen zu üben,
8 Hogy lánczra fűzzék királyaikat, főembereiket pedig vas-bilincsekbe.
mit Ketten ihre Könige zu binden, mit Eisenfesseln ihre Edlen,
9 Hogy végrehajtsák rajtok a megírott ítéletet. Dicsőség ez az ő minden kegyeltjére! Dicsérjétek az Urat!
um zu vollziehen das Gericht, wie's vorgeschrieben! Für alle seine Frommen ist dies ehrenvoll. Alleluja!