< Zsoltárok 147 >

1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Monkamfo Awurade. Eye sɛ wɔto ayeyi nnwom ma yɛn Nyankopɔn, ɛyɛ fɛ na ɛfata dodo sɛ wɔkamfo no!
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
Awurade kyekyere Yerusalem; Ɔboaboa Israel nnommum ano.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Ɔsa wɔn a wɔn koma abotow no yare, na ɔkyekyere wɔn akuru.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Ɔkyerɛ nsoromma dodow a ɛwɔ hɔ, na ɔde obiara din frɛ no.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Yɛn Awurade so, na ne tumi yɛ kɛse; yɛrente nʼase nwie.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
Awurade wowaw ahobrɛasefo na ɔtotow amumɔyɛfo hwehwe fam.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Monto aseda nnwom mma Awurade. Momfa sanku nto dwom mma yɛn Nyankopɔn.
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
Ɔde omununkum kata ɔsoro ani; ɔma asase osu ma sare nyin wɔ nkoko so.
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Ɔma anantwi aduan, na sɛ kwaakwaadabimma su a, ɔma wɔn aduan.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Ɛnyɛ ɔpɔnkɔ ahoɔden na nʼani sɔ na ɛnyɛ onipa ahoɔden nso.
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Na mmom, Awurade ani sɔ nnipa a wosuro no, wɔn a wɔde wɔn ho to nʼadɔe a ɛnsa da no so no.
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Momma Awurade so, Yerusalem; kamfo wo Nyankopɔn, Sion,
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
ɔma wʼapon akyi adaban yɛ den, na ohyira wo nkurɔfo a wɔte wo mu.
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
Ɔma wʼahye so dwo, na ɔde awi ankasa ma wo.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Ɔsoma nʼahyɛde kɔ asase so; nʼasɛm tu mmirika ntɛm so.
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
Ɔtrɛw sukyerɛmma mu sɛ oguan ho nwi, na ɔpete obosu sukyerɛmma sɛ nsõ.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
Ɔtotow mparuwbo gu fam sɛ mmosea. Hena na obetumi agyina nʼawɔw dennen no ano?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Ɔsoma nʼasɛm no ma ɛnan no; ɔhwanyan ne mframa, na nsu sen.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Wada nʼasɛm adi akyerɛ Yakob, ne mmara ne ɔhyɛ nsɛm akyerɛ Israel.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Ɔnyɛɛ eyi maa ɔman foforo biara ɛ; wonnim ne mmara. Monkamfo Awurade!

< Zsoltárok 147 >