< Zsoltárok 147 >

1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Mou fakamālō kia Sihova: he ʻoku lelei ke hiva fakamālō ki hotau ʻOtua; he ʻoku mālie ia; pea ʻoku ngali ʻae fakamālō.
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
‌ʻOku langa hake ʻe Sihova ʻa Selūsalema: ʻoku ne tānaki fakataha ʻae kau ʻIsileli naʻe fakahēʻi
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
‌ʻOku ne fakamoʻui ʻakinautolu ʻoku loto mafesi, ʻo ne nonoʻo honau ngaahi lavea.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
‌ʻOku ne tala hono lau ʻoe ngaahi fetuʻu; ʻoku ne ui ʻakinautolu kotoa pē ʻi honau ngaahi hingoa.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Ko hotau ʻEiki ʻoku lahi ia, pea lahi hono mālohi: ko ʻene ʻilo ʻoku taʻengata.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
‌ʻOku hiki hake ʻe Sihova ʻae angamalū: ʻoku lī ʻe ia ʻae angahala ki he kelekele.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Hiva kia Sihova ʻaki ʻae fakafetaʻi; hiva fakamālō ʻi he haʻape ki hotau ʻOtua:
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
‌ʻAia ʻoku ne ʻufiʻufi ʻaki ʻae langi ʻae ngaahi ʻao, ʻoku ne teuteu ʻae ʻuha ki he kelekele, mo ne fakatupu ʻae mohuku ʻi he ngaahi moʻunga.
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
‌ʻOku ne foaki ki he manu ʻene meʻakai, pea ki he fanga leveni iiki ʻaia ʻoku tangi.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
‌ʻOku ʻikai fiefia ia ʻi he mālohi ʻoe hoosi: ʻoku ʻikai fiefia ia ʻi he kau vaʻe ʻoe tangata.
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
‌ʻOku fiefia ʻa Sihova ʻiate kinautolu ʻoku nau manavahē kiate ia, ʻiate kinautolu ʻoku nau ʻamanaki ki heʻene ʻaloʻofa.
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Fakamālō kia Sihova, ʻE Selūsalema; fakamālō ki ho ʻOtua, ʻE Saione.
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
He kuo ne fakamālohi ʻae ngaahi songo ʻo ho ngaahi matapā; kuo ne tāpuakiʻi hoʻo fānau ʻi loto ʻiate koe.
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
‌ʻOku fakatupu ʻe ia ʻae melino ʻi ho ngaahi potu, pea ʻoku ne fakamahu ʻaki koe ʻae uite ʻoku fungani lelei.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
‌ʻOku ne tuku atu ʻene fekau ki māmani: ʻoku vave ʻaupito ʻae lele atu ʻo ʻene folofola,
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
‌ʻOku ne foaki ʻae ʻuha hinehina ʻo hangē ko e fulufuluʻi sipi: ʻoku ne tūtuuʻi ʻae hahau kuo fefeka ʻo hangē ko e efuefu.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
‌ʻOku ne laku atu ʻae ʻuha maka ʻo hangē ko e ngaahi momoʻi meʻa siʻi: ko hai ʻe faʻa kātaki hono momoko?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
‌ʻOku ne fekau atu ʻene folofola, pea ʻoku vai ai ia: ʻoku ne pule ke angi ʻene matangi, pea ʻoku tafe atu ʻae ngaahi vai.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
‌ʻOku ne fakahā ʻene folofola kia Sēkope, ʻa ʻene ngaahi tuʻutuʻuni mo ʻene ngaahi fakamaau ki ʻIsileli.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Naʻe ʻikai te ne fai pehē ki ha puleʻanga ʻe taha: pea ko ʻene ngaahi fakamaau, naʻe ʻikai tenau ʻilo ki ai. Mou fakamālō kia Sihova.

< Zsoltárok 147 >