< Zsoltárok 147 >

1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Hallelujah! Denn es ist gut Psalmen zu singen unserem Gott, denn es ist lieblich; ziemend ist Lob.
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
Jehovah baut Jerusalem, Er faßt zusammen die Verstoßenen Israels.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Er heilt, die gebrochenen Herzens sind, und verbindet ihre Schmerzen.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Der Sterne Zahl berechnet Er, sie alle nennt Er mit Namen.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Groß ist unser Herr und hat viel Kraft, und unermeßlich ist Seine Einsicht.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
Jehovah läßt feststehen die Elenden, Er erniedrigt die Ungerechten bis zur Erde.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Singet Jehovah zu mit Bekennen, singet Psalmen unserem Gott zur Harfe!
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
Die Himmel deckt Er mit dichten Wolken, Regen bereitet Er der Erde, läßt auf den Bergen Gras sprossen.
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Er gibt dem Vieh seine Nahrung den jungen Raben, die Ihn anrufen.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Er hat nicht Lust an Rosses Macht, noch an des Mannes Beinen Wohlgefallen.
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Jehovah hat Wohlgefallen an denen, die Ihn fürchten, die auf Seine Barmherzigkeit warten.
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Preise Jehovah, o Jerusalem, lobe deinen Gott, o Zion.
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
Weil Er die Riegel deiner Tore stark gemacht, gesegnet deine Söhne in deiner Mitte.
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
Der deiner Grenze Frieden setzt, dich mit des Weizens Fett sättigt.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Der auf die Erde sendet Seine Rede, so daß in Eile läuft dahin Sein Wort.
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
Der Schnee wie Wolle gibt, wie Asche den Reif ausstreut.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
Der Sein Eis wie Brocken wirft. Vor Seinem Froste, wer kann stehen?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Er sendet Sein Wort und schmelzt sie, läßt wehen Seinen Wind; es rieseln die Wasser.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Jakob sagt Er an Sein Wort, Israel Seine Satzungen und Rechte.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Nicht also tat Er irgendeiner Völkerschaft, und sie kennen die Rechte nicht. Hallelujah!

< Zsoltárok 147 >