< Zsoltárok 147 >

1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Lobet Jehova! Denn es ist gut, unseren Gott zu besingen; denn es ist lieblich, es geziemt sich Lobgesang.
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
Jehova baut Jerusalem, die Vertriebenen Israels sammelt er.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Der da heilt, die zerbrochenen Herzens sind, und ihre Wunden verbindet;
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
der da zählt die Zahl der Sterne, sie alle nennt mit Namen.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Groß ist unser Herr, und groß an Macht; seiner Einsicht ist kein Maß.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
Jehova hält aufrecht die Elenden; er erniedrigt bis zur Erde die Gesetzlosen.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Stimmet Jehova einen Lobgesang an, singet Psalmen unserem Gott mit der Laute!
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
Ihm, der die Himmel mit Wolken bedeckt, der Regen bereitet für die Erde, der Gras sprossen läßt auf den Bergen;
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
der dem Vieh sein Futter gibt, den jungen Raben, die da rufen.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Er hat nicht Lust an der Stärke des Rosses, noch Gefallen an den Beinen des Mannes;
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Jehova hat Gefallen an denen, die ihn fürchten, an denen, die auf seine Güte harren.
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Rühme, Jerusalem, Jehova! Lobe, Zion, deinen Gott!
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
Denn er hat befestigt die Riegel deiner Tore, hat deine Kinder gesegnet in deiner Mitte;
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
Er, der Frieden stellt in deine Grenzen, dich sättigt mit dem Fette des Weizens;
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
der seinen Befehl auf die Erde sendet: sehr schnell läuft sein Wort;
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
der Schnee gibt wie Wolle, Reif wie Asche streut;
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
der sein Eis wirft wie Brocken: wer kann bestehen vor seinem Frost?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Er sendet sein Wort und schmelzt sie; er läßt seinen Wind wehen: es rieseln die Wasser.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Er verkündet Jakob sein Wort, Israel seine Satzungen und seine Rechte.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Keiner Nation hat er also getan; und die Rechte, sie haben sie nicht gekannt. Lobet Jehova!

< Zsoltárok 147 >