< Zsoltárok 147 >

1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Halleluja! Looft Jahweh: want het is goed, Hem te prijzen, Onzen God: want het is lieflijk en schoon, Hem te roemen!
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
Jahweh bouwt Jerusalem weer op, En brengt de verstrooiden van Israël bijeen.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Hij is het, die de gebroken harten geneest, En hun wonden verbindt;
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Die het getal van de sterren bepaalt, En ze allen roept bij haar naam.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Groot is onze Heer, geweldig zijn macht, Zijn wijsheid oneindig;
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
Jahweh richt de nederigen op, Maar de bozen werpt Hij ter aarde.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Heft Jahweh een jubelzang aan Speelt op de citer voor onzen God:
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
Die de hemel met wolken bedekt, En de regen bereidt voor de aarde. Die op de bergen gras doet ontspruiten, En groen voor de beesten, die den mens moeten dienen;
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Die aan het vee zijn voedsel geeft, En aan de jonge raven, die er om roepen.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Hij vindt geen vreugde in de sterkte der paarden, Hem verheugen geen krachtige schenkels;
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Maar Jahweh heeft behagen in hen, die Hem vrezen, En die smachten naar zijn genade!
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Breng Jahweh lof, Jerusalem; Sion, loof uw God!
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
Want Hij heeft de grendels van uw poorten versterkt, Uw zonen binnen uw muren gezegend,
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
De vrede aan uw grenzen geschonken, U met de bloem der tarwe verzadigd.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Hij is het, die de aarde zijn bevelen stuurt, En haastig rept zich zijn woord:
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
Die sneeuw als wolvlokken zendt, Zijn ijzel rondstrooit als as.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
Hij werpt zijn hagel bij brokken, En voor zijn koude stollen de wateren;
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Maar Hij stuurt zijn bevel, en ze smelten: Zijn winden waaien, weer stromen de wateren.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Hij maakte Jakob zijn geboden bekend, Israël zijn bevelen en wetten:
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Zo deed Hij voor geen ander volk, Nooit heeft Hij hùn zijn wetten geleerd! Halleluja!

< Zsoltárok 147 >