Zsoltárok 146

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

Alleluia, Aggæi, et Zachariæ.

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Lauda anima mea Dominum, laudabo Dominum in vita mea: psallam Deo meo quamdiu fuero. Nolite confidere in principibus:

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

in filiis hominum, in quibus non est salus.

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Exibit spiritus eius, et revertetur in terram suam: in illa die peribunt omnes cogitationes eorum.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;

Beatus, cuius Deus Iacob adiutor eius, spes eius in Domino Deo ipsius:

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;

qui fecit cælum et terram, mare, et omnia, quæ in eis sunt.

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

Qui custodit veritatem in sæculum, facit iudicium iniuriam patientibus: dat escam esurientibus. Dominus solvit compeditos:

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

Dominus illuminat cæcos. Dominus erigit elisos, Dominus diligit iustos.

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

Dominus custodit advenas, pupillum et viduam suscipiet: et vias peccatorum disperdet.

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

Regnabit Dominus in sæcula, Deus tuus Sion, in generationem et generationem.