Zsoltárok 146

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

[Lobet Jehova! [Hallelujah!] ] Lobe Jehova, meine Seele!

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Loben will ich Jehova mein Leben lang, will Psalmen singen meinem Gott, solange ich bin.

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

Vertrauet nicht auf Fürsten, auf einen Menschensohn, bei welchem keine Rettung ist!

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Sein Geist geht aus, er kehrt wieder zu seiner Erde: an selbigem Tage gehen seine Pläne zu Grunde.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;

Glückselig der, dessen Hülfe der Gott [El] Jakobs, dessen Hoffnung auf Jehova, seinen Gott, ist!

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;

Der Himmel und Erde gemacht hat, das Meer und alles, was in ihnen ist; der Wahrheit hält auf ewig;

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

Der Recht schafft den Bedrückten, der Brot gibt den Hungrigen. Jehova löst die Gebundenen.

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

Jehova öffnet die Augen der Blinden, Jehova richtet auf die Niedergebeugten, Jehova liebt die Gerechten;

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

Jehova bewahrt die Fremdlinge, die Waise und die Witwe hält er aufrecht; aber er krümmt den Weg der Gesetzlosen. [d. h. er läßt sie irregehen]

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

Jehova wird regieren in Ewigkeit, dein Gott, Zion, von Geschlecht zu Geschlecht. Lobet Jehova! [Hallelujah!]