Zsoltárok 146

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

Alléluia, d’Aggée et de Zacharie.

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Loue le Seigneur, ô mon âme, je louerai le Seigneur, pendant ma vie, je jouerai du psaltérion en l’honneur de mon Dieu, tant que je serai. Ne vous confiez pas dans les princes,

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

Ni dans les fils des hommes, dans lesquels il n’y a pas de salut.

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Son esprit sortira de son corps, et il retournera dans sa terre; en ce jour périront toutes leurs pensées.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;

Bienheureux celui dont le Dieu de Jacob est le porte-secours; son espérance est dans le Seigneur son Dieu,

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;

Qui a fait le ciel et la terre, la mer et tout ce qui existe en eux.

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

Qui garde la vérité à jamais, fait justice à ceux qui souffrent injure, donne la nourriture à ceux qui ont faim.

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

Le Seigneur donne la lumière aux aveugles.

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

Le Seigneur garde les étrangers; il prendra sous sa protection l’orphelin et la veuve; et les voies des pécheurs, il les perdra entièrement.

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

Le Seigneur régnera dans les siècles; ton Dieu, ô Sion, dans toutes les générations.