Zsoltárok 146

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

Louez l'Éternel! Mon âme, loue l'Éternel!

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Je louerai l'Éternel tant que je vivrai; je célébrerai mon Dieu tant que j'existerai.

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

Ne vous confiez pas dans les grands, ni dans aucun fils d'homme, qui ne saurait délivrer.

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Son souffle s'en va, il retourne à sa terre, et en ce jour-là ses desseins périssent.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;

Heureux celui qui a le Dieu de Jacob pour aide, et dont l'attente est en l'Éternel son Dieu,

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;

Qui a fait les cieux et la terre, la mer et tout ce qui y est; qui garde la fidélité à toujours;

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

Qui fait droit à ceux qui sont opprimés, qui donne du pain à ceux qui ont faim!

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

L'Éternel délie les captifs; l'Éternel ouvre les yeux des aveugles; l'Éternel redresse ceux qui sont courbés; l'Éternel aime les justes.

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

L'Éternel garde les étrangers; il soutient l'orphelin et la veuve; mais il renverse la voie des méchants.

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

L'Éternel régnera éternellement. O Sion, ton Dieu est d'âge en âge! Louez l'Éternel!